Miután vegyes érzelmekkel elhagytuk az Alpinizmus bölcsőjét, ismerős terepre a Dolomitokba látogattunk. Mikor kiszálltunk az autóból az Auronzó háznál, csípős hajnali szellő fogadott. Pár óra ájult alvás után kissé nehézkesen 8 után ébredtünk. Igazi alpin start, de muszáj volt valamit aludnunk... :)
Szó ami szó, 11órakor szálltunk be a kiszemelt útba, a Comiciba. Talán kicsit későn, de ez nem zavart minket.
A beszálláshoz hozzácsaptuk az alsó III-as hosszt, bekötözködtünk és nekiálltunk. Izmos VII-esek következtek, általában jó kőzeten. Néha volt egy kis omlás, de nem vészes. Az út nagyon látványos, karos, de jól biztosítható. Sok a szög és pakolni is lehet. Aki nagyjából érzi a VII-es fokozatot, és bírja a hosszabb utakat, nyugodtan nekiugorhat!
A nehézségek vége felé beértünk egy német párocskát, kissé lelassítottak minket is. Az áthajlásokból kiérve az út vesztett szépségéből. A mi esetünkben még csurom vizes is volt. Nem repdestünk az örömtől. A kiszállást már sötétben értük el. Megpróbáltuk elérni a csúcsot is, de a körpárkányról nem találtam a jó utat, hiába kerestem.
Az ereszkedés elég kusza, szerencsére valamennyire még emlékeztem rá korábbról. A németek is követtek minket, de néha a tanács ellenére egész más standokból ereszkedtek. Vártunk rájuk, de egy idő után nagyon lelassultak. Mi fáradtak és szomjasak voltunk, nem tudtunk tovább várni rájuk, leereszkedtünk. Szerintem ők bennaludtak :)
Éjfél után értünk vissza a sátrakhoz. Meglett a későnkelés böjtje :)
Másnap átgurultunk a Venediger lábához és jó barátok társaságában föllátogattunk a csúcsra.
Topo
Szállás: este 8-tól reggel 8-ig megengedett a sátrazás a ház melletti parkolóban.
Időjárás
 |
| North face |
 |
| Első VII-es |
 |
| Jóféle röpödés |
 |
| Vicsor |
 |
| Ereszkedés a német kolleginával |
 |
| Venediger Chill Zone |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése